MACKÓLÁNY

 

Azt hiszem a hírdetés szövegébe beleírtuk a lényeget......:Macika olyan gazdit keres, aki élete végéig megadná mindazt amire egy kutya vágyik, otthont, szeretetet, törődést, biztonságot.......sajnos ez nem így történt. Ismét olyan embernek szavaztunk bizalmat akinek nem kellett volna.
Az hogy közel 3 év után mert az életkörülményei megváltoztak lepasszolja a kutyáját....jó legyen, bár nekem már ez sem elfogadható de direkt nem alkottam véleményt, Mackólányt néztem, hogy neki segíteni tudjunk új sokadik átmeneti otthont találjunk eki. A tegnapi találkozás Melindáéknál jól sikerült mint Melinda kis Mopszával és a cicusokkal is, Mackókát a kaja, a kaja és a kaja érdekelte, néha elkanyarodott a cica felé de inkább jött a párizsiért vagy a cicák táljához vezetett az útja.
Örültünk és megbeszéltük, hogy még 1-2x elhozzunk Mackókát találkozni, ismerkedni....főleg a cicák miatt. Hát nem így történt.....Ma Zsuzsa Délben azzal hívott fel, hogy: "Mackólány megoldotta a dolgot:elment"....és csend volt a vonal másik oldalán....én nem igazán értettem mit szerebne mondani Zsuzsa és utána kifejtette, hogy meghalt.
Este 10-kor rohama lett Macikának és TÖBB MINT 12 ÓRA UTÁN VOLT KÉPES ELVINNI ORVOSHOZ. Elnézést, nem kiabálok csak azért írom nyomtatott betűkkel mert még most sem tudom elhinni, felfogni, hogy ember lehet ennyire kegyetlen, felelőtlen, érzéketlen, lelketlen.....Zsuzsa elmondta, hogy végig simogatta 12 órán keresztül mert görcsben volt a kis teste...5x maga alá hányt és sokszor bepisilt......többször vissza kérdeztem, hogy miért nem vitte orvoshoz, miért nem hívott fel????! Miért nem kért segítséget, mindig be vagyok kapcsolva, pár órával előtte még beszéltünk......
Ismét egy emberi nemtörődömség, felelőtlenség áldozatává vált egy kiskutya.
Tudni kell, hogy Zsuzsa élete megváltozott, többször Ő írta, mondta, hogy nehéz életszakaszon van túl és Mackókát is megviselte, nem jó gazdája már, mindenkinek vannak rosszabb életszakaszai de azért a kis élőlényért köteles vagyok mindent megtenni akiért felelősséget vállaltam.....Eddig 2x volt pár perces rohama Mackónak amire 2x1/4 sevenalt szedett....ami azt jelenti, hogy ha Zsuzsa kimerítette volna a felelős gazda fogalmát és segítséget nyújt a görcsben szenvedő kutyájának időben talán, lehet meg lehetett volna menteni, injekcióval, kúppal......esélyt kaphatott volna. Több mint 12 óra görcsös rohamozás után a doktornő akihez Zsuzsa elvitte (VÉGRE!) édes, szerencsétlen, szenvedő Mackókát még mindig esélyt adott volna Mackónak......felajánlotta, hogy mivel ilyen régóta rohama van szegénynek 2 napra cseppinfúzióra köti és altatja a kutyust ami megnöveli az esélyét annak, hogy kijön a rohamból. Zsuzsa itt sem hívott fel minket, Ő eldöntötte, hogy a maradék esélyét elveszi annak, hogy Mackólány még valahol boldog gazdis kutya lehessen.....elaltatatta. Altatásban lett volna a kutyus, tehát nem szenvedett volna és esélyt kapott volna az életre de nem, az macera, pénz, idő.......és ismét nem hívott fel minket, mert mi biztos az élet mellett döntöttünk volna.
És most mutatok pár képet, hogy mikor Zsuzsa azt mondtam, hogy Mackólány meghalt miért nem értettem miről beszél, mit mond....Mackólány aki 12 órával a halálhíre előtt bújt a tenyerembe simiért, hízelkedett, lesett minden egyes párizsi falatot, mosolygott, boldogan hempergőzött a szőnyegen...halott, nincs többé és még a végtiszteletet sem adták meg neki, hogy ha nem is eltemetik de legalább elhamvasztatják........Nagyon szomorú vagyok....Mackólány túlzások nélkül egy bűbáj, tündéri, bújós, jó lelkű, kedves iszonyú dolgokat átélt-megélt kiskutya volt aki még csak 11 évet élhetett és tudom, hogy Melindánál arany élete lehetett volna........Melinda már számított rá, hogy lehet, hogy "örök darab lesz" a kis ideiglenese de nem tántorította el.......kifogytam a szavakból....nagyon fáj Mackólány halála.
A 3 év alatt több helyen megfordult már és mindenhol pillanatok alatt alkalmazkodott, szeretett mindenkit, szeretett élni....jobb életet érdemelt volna.
Nyugodj békében Drága Mackólány......sajnálom, hogy így lett vége kis életednek....borzasztóan sajnálom. Szabó Móni

 

Pít, született Pite egy hajléktalan kutyájának kölykeként jött a világra 2010.01.01-én.

Öten voltak testvérek de a rettenetes hidegben a két szélső testvére sajnos megfagyott. Egy másik hajléktalan hölgy vette Pitét és másik két kis testvérét magához és kért segítséget egyesületünktől. Süti, Pogi- Pite testvérei mai napig boldogan élnek családban, biztonságban, szeretetben....sajnos Pitének nem volt ilyen szerencséje. Hányatott kis élete volt, 2 hónapot tölthetett egy családnál de ott sajnos az egyik kislány allergiás lett a kutyaszőrre így ideiglenes befogadóhoz került. Ezután ismét ráragyogott a szerencse és egy fiatal lány fogadta örökbe Őt. Pár napig volt gazdis Pite de "gazdája" kitalálta, hogy Neki most még sem kell kutya így újból ideiglenes befogadóhoz költözött-Nushoz. Teltek múltak a hetek és Nus és családja megszerette Pitét és úgy döntöttek örökbe is fogadják Őt....sajnos ez volt Pite veszte. Minden jól indult, kaptunk képeket, beszámolókat és megnyugodhattunk, hogy Pite is végre révbe ért. 2012 januárjában kiderült, hogy Nus már nem lakik otthon de Pite maradhat mert szeretik és Ő is ott érzi magát otthon. Aztán februárban jó hírt kaptunk, Nus is hazaköltözött, együtt a család, megnyugodtunk, hátradőltünk......nagy kár volt. Pitét 2012.05.16-án Vácon az MO-ás autópályán a 67-es Kilóméterkőnék találta meg a váci gyepmester és értesített minket chipszám alapján....sajnos Pite már nem élt. Hogy pontosan mi történt nem tudjuk, állítólag Nus ismét elköltözött és párja nem akarta tovább tartani Pitét és egy öreg hölgyhöz elvitte Őt Fótra ahelyett, hogy minket értesített volna!!! Valószínű Pite innen szökött meg és próbált hazajutni.....HAZA ahol már Őt nem várta senki.

Pite élt 2 évet és 4 hónapot.......borzasztóan sajnálom Pite, nem ezt érdemelted. Remélem kis lelked megnyugodott, odaértél az örök vadászmezőre, remélem találkozunk még. Borzasztóan sajnálom......egy önkéntes aki Pitét testvéreivel istápolta.

 


http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

 

Mamókát a Népligetben találta Bea. Egy fura nő sétált vele, állítólag ő találta, de nem nagyon volt hihető a sztori. Lényeg, hogy Mamó az Ebremény kutyusa lett, nem hagyhattuk magára a 13-14 év körüli bolhás, sovány vizslamamát.
Pár hetet kutyapanzióban töltött, aztán Zsófihoz költözött 4. kutyusnak. Két saját kutyusa mellett és az egyik Ebreményes gazdikereső kutyusunk mellett több héten keresztül remekül elvolt. Viszont egyik nap munka után Zsófi arra ért haza, hogy Mamó sokkos állapotban összeharapdálva fekszik a földön, azonnal telefonált nekünk, extra gyorsan orvoshoz került, ahol a sokktalanítás után orvosai 50% esélyt láttak az életbenmaradására.
Jártunk hozzá, szeretgettük és biztattuk, hogy gyógyuljon meg. Így is lett. Karácsonykor hazahoztam. Így lett újra 3 kutyám, hirdettük egy darabig, de tudtuk, úgyis a mienk marad.
Ha senki nem volt itthon, mert a család dolgozott, Beánál és Norbinál bandázhatott, amiért nagyon hálás vagyok nekik, nélkülük nem ment volna ilyen simán a dolog. Főleg, hogy egyik kutyusom 2011. februárjában itthagyott minket és átment a szivárványhídon. Nagyon nehéz időszak volt, ez idő alatt is Beáék voltak a második gazdái. Aztán mikor összeszedtem magam lelkileg, újra visszajött, akkor már végleg. Rengeteget kirándultunk, ő volt a lakótelep kedvence, mindenki szerette, annyira jó kutya volt. Korából és szívbetegségéből adódon bérletünk volt az állatorvoshoz, rendszeresen gyógyszeres kezelés alatt állt, de sajnos mint minden élet véget ér, az ő élete is... Azt hiszem boldog kutyaként távozott tőlünk és örökre itt él a szívünkben, mindennapjainkban. Csak a teste fáradt el örökre 2011.11.25-én.
Hamvait a Dunába szórtuk...

NAGYON SZERETÜNK MAMÓKA!!!

 

 

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

 


 Mayát egy másik állatvédő szervezettől vettük át, mert el akarták altatni. Maya nagyon szép, okos, kedves, ragaszkodó kutyus, egyetlen hibája, hogy bizalmatlan és megválogatja, hogy kit enged magához közel. Akit megszeret, ahhoz végtelenül ragaszkodik, osztja a puszikat, mindent megtesz hogy a kedvében járjon.
Panzióba került. Minden nap mentünk hozzá, foglalkoztunk, sétáltunk Vele, nagyon megszerettük Őt, s közben kerestük az álomgazdit ezerrel.
A sors könyvében azonban a boldog gazdis élet helyett mást írtak meg Maya számára.
Egy daganat nőtt az orrüregébe amiről kiderült, hogy a legagresszívabb rákfajta ami csak létezik.
A legelismertebb specialistát kerestük meg, hogy segítsen Mayán. Műtét következett, majd hőkezelés, gyógyszerezés. Imádkoztunk, drukkoltunk érte nagyon. Úgy nézett ki, hogy meggyógyul.
Sajnos nem így történt. Maya állapota egy idő után rosszabbodott a leggondosabb orvosi kezelés ellenére is. Kétségbeesetten kerestünk számára egy ideiglenes befogadót, ahol nyugodtabb körülmények között lehetne.
Móni hatalmas áldozatot hozott, még a családjával is összetűzésbe került, de bevállalta Mayát.
Maya Mónihoz költözött, kertes házba, aki nagy gonddal ápolta, gyógyszerezte és vitte a kezelésekre. Végre Mayuskánknak igazi szerető családja lett, akik szerették, gondoskodtak Róla és mindent megtettek érte. Úgy láttuk, hogy picit javult az állapota.
Egy hét elteltével a gondos ápolás, gyógyszerek és minden erőfeszítésünk ellenére Maya állapota rosszabbodott. Epilepsziás rohamok kezdték gyötörni, ami azt jelezte, hogy a daganat áttétei már az agyában is elterjedtek. Szörnyű volt nézni a szenvedését. Szinte már meg sem ismert minket, minket, akiket korábban annyira szeretett és boldogan szaladt elénk.
Annyira fájt a szívünk, hogy majd megszakadt, de úgy döntöttünk, hogy el kell Őt engednünk, nem szabad hagyni hogy tovább szenvedjen. Elengedtük. Eltemettük. Móniék kertjében nyugszik, akik az utolsó heteiben az igazi, csupa nagybetűs CSALÁDOT jelentették számára. Drága Mayuskánk nagyon-nagyon hiányzol. Sajnáljuk, hogy csak ennyi adatott Neked.

Szeretünk és örökre a szívünkben őrzünk.

 

http://users.atw.hu/ebremeny/_img/kutyak/maya_nagy.jpg

 

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

Violkát egy hideg téli estén találták a XX. kerületben. Kórházba vittük, csont sovány, daganatos, fáradt kutyus volt. Kidobták, miután a testét kihasználták, csak szaporításra kellett a gazdájának, semmi másra. Kár hogy nem tudnak beszélni, ha tudnának, mindenki megkaphatná a méltó büntetését. Sokáig kórházban lakott, majd a hideget egy ideiglenes befogadónál töltötte, de onnan sajnos el kellett jönnie, panzióba került. Örökbeadni lehetlen feladat volt. Manapság a fiatal kutyáknak is nehéz gazdit találni nemhogy egy idős, beteg, görbelábú kutyusnak. Minden nap mentünk hozzá, szeretgettük, de hazavinni senki nem tudta. pedig ő volt a Világ legaranyosabb kiskutyája. Aztán jöttek a hideg napok, a minuszok... -20fok, nem bírtam tovább, hazahoztam, pedig féltem, hogy a szuka kutyám nem fogja elviselni. De csoda történt. "Megengedte", hogy Violka velünk lakjon... Először csak ideiglenesen, aztán a család többi tagja is rájött, neki itt kell maradni, nem adhatjuk senkinek. Karácsony előtt kiderült, leukémiás lett. Kezeltük, először úgy tűnt javul. Mindenki boldog volt, aztán rohamos visszaesés következett, próbálkoztunk. Infúzió, vérátömlesztés, semmire sem reagált már.. Feladta. 2010.03.02-án átment a Szivárványhídon.

Szívünkben örökké él.
SZERETÜNK VIOLKÁM!!!! HIÁNYZOL!!!

http://users.atw.hu/ebremeny/_img/kutyak/viola_nagy.jpg

 

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif 

Lujza

2009 szeptemberében találták Őt!
Hónapokig az utcán kóborolt étlen-szomjan, sokszor bántották az emberek.
Nagyon sovány volt, és a szőre is kihullott.
Megtalálói ideiglenesen tartották,amig tudták, aztán a gondozásunkba került.
Nemsokára gazdihoz került,de onnan is mennie kellett,mert nem jött ki a macskával.
Aztán kórházba került,mert Demodex atkaságot állapitottak meg Nála. Sok időt töltött a klinikán, jártunk Hozzá mindennap.
Mikor elérte azt az állapotot,hogy elhagyhassa a kórházat egyik önkéntessünk magához vette ideiglenesen.Pár hónap alatt szépen nőtt vissza a szőre, felszabadult játékos kutyus lett belöle aki rajongva szerette a gyerekeket.
Sajnos innen is el kellett költöznie az ideiglenes őnhibáján kívül. Igy egy másik önkéntessünkhöz került.
Nem nagyon tolongtak a gazdijelöltek Lujziért :-(
De egyszercsak megcsörrent a telefon,hogy Lujzit szeretnék, bár itt is volt macska,de megpróbálták a jelöltek...
....és innen is mennie kellett ennek a drága jó szivű kutyának.
Visszakerült az ideigleneséhez!
2010 Március 27-én, meglátogatta Őt egy fiatal pár kisgyermekkel. 2010 április 3-án egyenlőre csak mint ideiglenest vállalták be,de Mi titkon tudtuk,hogy maradni fog,mert nem nem lehet Őt szeretni. Nagyon jól érezte magát ott,gyönyörü helyen lakott.
Azt hittük vége annak a sok rossznak ami Vele történt.........de ....április 14-én egy békés séta közben,Lujzi átszaladt egy macska után az úttesten.......az autó nagyon gyorsan jött, elütötte Lujzikát!!!
Azonnal kórházba vitték....sajnos nem tudtak rajta segíteni.....


NYUGODJ BÉKÉBEN TE DRÁGA.....SZÍVÜNBEN ÖRÖKKÉ ÉLNI FOGSZ....HIÁNYZOL....

http://users.atw.hu/ebremeny/_img/kutyak/lujza_nagy.jpg

 

 

 http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

Macit 2009.augusztusában a XVII.kerületben találtuk iszonyatos állapotban: csontsoványan, hatalmas heredaganattal, a bőre és a szőre borzasztó elhanyagolt volt. Kórházba vittük, ahol kb. két hétig volt. Megműtötték, rendbehozták a bőrét és a szőrét. Közben kiderült, hogy a családja kb. 2 éve veszítette el, azóta is keresték, mert Maci nagyon szökős volt, állandóan kereste a lehetőséget hogy léphetne meg a kertből. Kb. 2 hét múlva haza is költözhetett, még a régi házát is megtartották. Nagy volt az öröm a családban, hogy drága öreg Macika újra otthon volt és utolsó idejét a családjával tölthette.
2010.október 18-án kaptuk a szomorú hírt: Macika elaludt, örökre.

Nyugodj békében drága öreg Macikánk!

http://users.atw.hu/ebremeny/_img/kutyak/maciteddy_nagy.jpg

 

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

 

Öcsit egy iszonyatos helyről mentettük. Sokat volt kórházban, mivel az orrával, nyálkahártyájával voltak gondok. Meggyógyult és egy drága idős hölgyhöz költözhetett ideiglenesen. Marika néni annyira megszerette Öcsit, hogy nem akart megválni Tőle. Öcsi nagyon boldog volt, Marika nénitől sok-sok szeretetet kapott. Sajnos rövid ideig tartott ez a boldogság. Öcsi szájpadlásán egy daganat keletkezett, ami nem műthető területen volt. A vizsgálatok kimutatták, hogy a legagresszívebb rákfajtával állunk szemben. Ez a daganat egyre csak nőtt és már a pofiján is látszott erőteljesen. Öcsi szája tele lett fekélyekkel, nagy fájdalmai voltak. Minden orvos akihez csak elvittük, beszéltünk vele, az altatást javasolta, mert iszonyatos fájdalmai voltak szegénynek. Öcsit elengedtük. Sajnáljuk, hogy ilyen rövid boldog gazdis életet kapott csak a sorstól. Marika néninek nagyon hálásak vagyunk, hogy befogadta Őt és bearanyozta Öcsi napjait.

Drága kicsi Öcsi nyugodj békében!

http://users.atw.hu/ebremeny/_img/kutyak/csi_nagy.jpg

 

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif 

Babát Heni találta Bobóval együtt. Gazdit keresett Nekik jó pár hónapig, de időközben annyira megszerette Őket, hogy mindkettőjüket örökbefogadta. Mindannyian nagyon örültünk ennek és reméltük hogy sokáig boldogan együtt élhetnek majd. Sajnos az élet, sors ismét közbeszólt. Baba nagyon beteg lett. Heni és az orvosok mindent megtettek érte amit csak lehetett, de sajnos nem tudtak rajta segíteni. Heni megszépítette Baba utolsó hónapjait. Olyan szeretetben volt része amiről minden kutya csak álmodhat. Sajnáljuk, hogy csak ennyi boldogság adatott Neki.

Nyugodj békében drága Baba!

 

http://users.atw.hu/ebremeny/_img/kutyak/babakzvettettkutya_nagy.jpg

 

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

 

Shívát 2010 Április 18-án este találtuk a VIII kerületben.
Tele volt kullanccsal ,koszos és büdös volt és rettenetesen fáradt.
Vevéhez került, ahol 2 kutyus volt a társa.
3 nap után rátört egy roham...epilepsziás volt :(
3 hetenként jött ki, 2-3 napig tartott. Kapott gyógyszereket.Veve nagyon megszerette Őt. Éjjel-nappal ápolta, a rohamok alatt végig beszélt Hozzá, nyugtatgatta.
4 hónap után kertesházba költözött Ilonához,hátha a kert jót tesz Neki. 3 nap múlva séta közben kibújt a nyakörvböl és elszaladt.
3 hétig kerestük éjjel nappal bízva abban ,hogy épen megkerül. Sokan mondták,hogy valószinű az első ideiglenese után akart menni,mert bizony Ő is nagyon szerette.
Egy nap jött a telefon,hogy valószinűleg Shíva bekerült az Illatos úti Ebtelepre.
Rohantunk és alig hittünk a szemünknek, mikor megláttuk Őt!
Haza vittük,megfürdettük és szeretgettük :)
A kóborlás alatt nem tudjuk mennyi rohama lehetett.
Nemsokára mint derült égből a villámcsapás jött a hír,hogy Shívát örökbefogadná egy régebbi kutyusunk gazdija.
Tudta Shíva betegségét,de akkor is Őt akarta! :)
Eközben Shíva rohamai szaporodtak és nagyon eldurvultak.
Az eddig rohamokat csökkentő gyógyszerei sem segitettek már.
Rohamainak hosszúsága csak nőtt és nőtt.....borzasztó volt látni, ahogy a magatehetetlen kutya szenved......
Bíztunk benne,hogy majd a kert segit Neki....de a sors könyvében nem ez volt megirva!
2010 Augusztus 14-én estére már nem jött ki a rohamokból....elvitték orvoshoz,kapott injekciót...úgy nézett ki,hogy segitett......
Éjjel összeomlott a keringése..... nem tudták visszahozni.....
Hazatért meghalni....

Nyugodj békében Shíva...emléked velünk él...
SZERETÜNK!!!

 

http://users.atw.hu/ebremeny/_img/kutyak/shivakzvettettkutya_nagy.jpg

 

 http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

 

Nyafit bolhásan találtuk a IX. kerületben. Kihajították egy autóból a testvérével együtt.
Megfürdettük, orvoshoz vittük. Egyik hátsó lábára kicsit sántított, régis sérülés, valószínűleg megrugdosták, medencéje szilánkosra tört, ami magától forrt össze. Szegény kiskutya sok jót még nem kapott az eddigi rövidke életében. Ideiglenes befogadóhoz került, ahol nagyon-nagyon jól érezte magát, sokat sétált, játszott, kezdte elfelejteni a sok rosszat ami történt vele.
A honlapunkról beleszeretett egy szombathelyi lány és mindenképpen Nyafit akarta a saját kutyája mellé, akire Nyafi nagyon hasonlít.
Nyafika átesett az ivartalanításon és rendbehozták a combcsontján a töréstől keletkezett elváltozásokat is. Nyafika egy igazi hős volt, mindent hang nélkül tűrt.
Egy-két nap múlva költözött a gazdihoz. Sajnos a gazdisodás nem úgy alakult ahogy szerettük, vagy vártuk volna. Nyafika nagyon fél a férfiaktól, mivel egy alkoholista volt a gazdája. Az új család férfitagjai pedig enyhén szólva nem volta együttműködők abban, hogy Nyafika igazán otthon érezhesse magát náluk. Viselkedési problémák kezdtek előjönni Nyafikánál, majd pedig az egészsége is romlani kezdett. Ment a hasa, hányt, rosszul érezte magát. Sajnos a "gazdik" későn vitték Őt orvoshoz, olyannyira későn, hogy Nyafika állapota nagyon leromlott. El akartuk hozni, hogy az itteni orvosok kezeljék Őt, de nem adták, csak akkor már, amikor iszonyatos állapotba került. A leggondosabb orvosi ellátás ellenére sem sikerült megmenteni Nyafika életét. Itt Pesten még 2 napot élt. Bár ne így történt volna. Borzasztóan fáj nekünk, hogy csak ennyi adatott neki és az is, hogy bármennyire szerettük volna, nem tudtuk megmenteni Őt.

Drága kicsi Nyafikánk nyugodj békében. Örökké a szívünkben őrzünk Téged.

http://users.atw.hu/ebremeny/_img/kutyak/nyafikzvettettkutya_nagy.jpg

 

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

Kis Kowát egy hölgy találta a VIII. kerületben.
Szegény nagyon rossz bőrben volt, azonban úgy tűnt a gondos kezelésnek köszönhetően kis Kowa meggyógyul.
Sajnos a véres hasmenés miatt összecsúsztak a belei.
Az orvosok éppen a műtéthez készültek elő, amikor a kiskutya vett egy nagy levegőt és elaludt örökre.


Csak 1 napot voltál velünk, de a szívünkbe loptad magad örökre!

 

http://users.atw.hu/ebremeny/_img/kutyak/kowa_nagy.jpg

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

 

Dani 1,5 év körüli, fekete nj keverék kutya, aki az Illatos út egyik kenneljében feküdt. Nem akart felállni és igen morcos volt. Minden oka megvolt erre, hiszen combcsontja törött...Ma megoperálták, még csak félig volt ébren, de már csóvált, bújt. Kedves, szelíd, aranyos kutya."
Így kezdődött 2007. január 2-án!
Dani azóta megjárt több panziót, sokan nagyon megszerettük temperamentumos természetét, vidámságát.
Kétszer próbálkozott a korábbi egyesület gazdihoz adással, mindkét esetben gyengébb akaratú gazdikkal, akiknek Dani morgással adta tudtára, hogy falkavezér kíván lenni.
Ezt egyik jelölt sem tolerálta.
A második sikertelen kísérlet után az Egyesület Dani altatása mellett döntött.
Mi, akik szerettük őt és jól ismertük, nem fogadtuk el ezt a döntést.
Reklamálásunkra neurológiai vizsgálatra vitték Danit, ahol kezdődő epileptiform aktivitást észleltek eeg-n. A leletet több állatorvos ismerősünk megkérdőjelezte.
Kiváltunk az egyesületből és magunkhoz vettük Danit.
Azonnal ivartalaníttattuk, mert erre az elmúlt két év során még nem került sor.
És eljött a Nekivaló álomgazdi!
Egy olyan fiatalember, aki kutyakiképzéssel is foglalkozik és profi módon kezelte Dani első dominancia kísérleteit, mindent tud korábbi történetéről.
Azóta Dani boldog gazdis ebke, aki éjszakánként dolgozik a gazdájával, nappal pihen és sokat játszik németjuhász barátnőjével.


2009 augusztus 18-án kaptuk a rossz hírt.
Danit 3 héttel ezelőtt egy kirándulás alkalmával elütötte egy autó. A szokásos helyen sétáltak, egy közeli erdőben. Az út kb. 100 méterre volt, egyszercsak a két kutya elszaladt. Lux visszajött, de Dani nem. Mikor odaért a gazdi, még élt, hívta az állatorvost, de mire odaért, Dani meghalt.
Az egész csapat megrendült a tragikus hír hallatán.

Nyugodj békében Dani!

Dani gyertyái...

 

 

http://users.atw.hu/ebremeny/_img/kutyak/dani_nagy.jpg

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

 

Bella gazdája egy nagyon idős és beteges néni kérte a segítségünket, keressünk gazdit Bellának, mivel már nem tudja ellátni Őt. El is kezdtük a gazdikeresést, de amikor költözhetett volna új gazdikhoz, a néni nem adta oda, nem tudott megválni Tőle. A kapcsolatunk megmaradt, mert a néni segítségre szorult Bella ellátásával kapcsolatban. Orvoshoz vittük amikor kellett, rendszeresen vittük neki az ennivalót, mivel a néni nem tudott bevásárolni.
2009.karácsonyán Bella beteg lett. Kiderült, hogy egy kullancs miatt babéziás lett, sajnos nem tudtak rajta segíteni. Bella meghalt.

Nyugodj békében drága csillagocska! Örökre a szívünkben őrzünk!

 

http://users.atw.hu/ebremeny/_img/kutyak/bella_nagy.jpg

 

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

 

Monát elütve találták, kórházba került. Nagyon erős agyrázkódása volt és melegítő párnára kellett tenni, mert kihült. Sajnos nem javult az állapota. Leállt a veséje. Felmerült a fagyálló mérgezés gyanúja, amit igazolt a vérvizsgálat eredménye. A kórházban mindent megtettek érte, de nem javult. El kellett engednünk. Pankagazdi mellette volt végig.

Nyugodj békében drága Mona!

 

http://users.atw.hu/ebremeny/_img/kutyak/mona_nagy.jpg

 

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

 

Cifrát Viki találta egy kocsi alatt. Szegény nem sok szeretetet és nevelést kaphatott, mert félt, morgott, a pórázt sem ismerte. Panzióba került, Viki kezdte nevelgetni, tanítgatni. Nagyon kedves, szeretetreméltó kutyus lett. Jelentkezett érte egy kedves család, így Cifra gazdisodhatott. Kertes házba költözött 2 kislány mellé és egy szuka kutyus lett a társa. Nagyon boldog lehetett volna, ha a betegség nem szól bele. A gazdisodás után pár nappal nagyon beteg lett. Rögtön kórházba került, ahol mindent megtettek érte, de sajnos nem tudtak rajta segíteni. Csak 6 hónapot kapott az élettől.

Nyugodj békében drága kicsi Cifra!

http://users.atw.hu/ebremeny/_img/kutyak/cifra_nagy.jpg

 

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

 

Picúrt egy vidéki gyepmesteri telepről mentettük. Hűen a nevéhez icike-picike kis öregúr, kedves, aranyos, bájos tündérke. Nem volt túl jó állapotban, a májával és a veséjével is voltak gondok, ki tudja milyen viszontagságos élete volt. Gyógyszert szedett és májvédő táplálék-kiegészítőt. Ideiglenes befogadóhoz került, majd egy nagyon kedves nyugdijas hölgy fogadta Őt örökbe. Picúrka igazán kellemes, boldog hétköznapokat élhetett a Gazdival. Ágyban aludt, minden finom ennivalót megkapott, amit csak kaphatott. Sajnos a boldogság nem tartott sokáig. Egy-két napig volt levert, amikor a Gazdi elvitte orvoshoz, ahol kiderült a szomorú igazság. Picúrkának súlyos veseelégtelensége van és komoly fájdalmai. Az orvos az altatást javasolta. Megkérdeztünk még több orvost is, a labor-eredmények alapján egyöntetű volt a válasz. Nem szabad hagyni szenvedni ezt a drága picike öregurat. Picúrkát nagy szívfájdalommal elengedte a Gazdi.
Minket is villámcsapásként ért a hír, mert mindannyian nagyon szerettük Picúrkát.


Drága Picúrka mindig emlékezünk Rád és a szívünkben őrzünk amíg csak élünk.

 

  

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif

 

 

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif 

 Mirát elütve találtuk a XIV. kerületben 2010.december 1-én. Szerencsére a sérülései nem voltak nagyon komolyak. Panzióba költözött. Ezerrel kerestük a gazdáit, akiket meg is találtunk, de a legkisebb érdeklődést sem mutatták Mira iránt, sőt azt üzenték, hogy altassuk el, ne szenvedjen. Ez a hozzáállás mindannyiunkat nagyon megrázott, mert Mira nem csak gyönyörű és okos, hanem szófogadó, kedves kutyus volt. Nem értettük hogyan lehet így eldobni egy 14 éves szépséges kutyát.
Nekiálltunk egy igazi szerető gazdit keresni Neki. Németországból jelentkezett egy nagyon kedves hölgy, aki már több idősebb husky kutyát fogadott örökbe és szépítette meg az utolsó éveiket. Mira is kiköltözött Hozzá Németországba. A gazdi szinte minden nap adott hírt Miráról a mi legnagyobb örömünkre, mert így láthattuk, hogy Mira megkapta azt az igazi, szerető gazdit, akit nagyon is megérdemelt. A képekről láttuk hogy még szebb lett, megfiatalodott, boldog, mosolygós pofival szaladgált.
2011.szeptemberében Mirát műteni kellett, mert méhgyulladása lett és észrevettek egy emlődaganatot is. Mindannyian nagyon drukkoltunk Mirának, hogy sikerüljön az operáció és minél hamarabb meggyógyuljon. Gazdija mindent elkövetett Mira gyógyulásáért. Mira teljesen jól lett, visszatért az étvágya, ismét vidáman szaladgált a barátaival.
2012.januárban kaptuk a rossz hírt, hogy a műtött rész mellett kemény duzzanatot érez a gazdi. Azonnal orvoshoz vitte Mirát, ismét műteni kellett. Nagyon aggódtunk Miráért a Gazdival együtt, és reménykedtünk a gyógyulásában.
Sajnos nem így történt. A sors másképpen akarta, annak ellenére, hogy a Gazdi mindent megtett Miráért, a hozzáállása példaértékű.
2012.01.28-án Mira átkelt a szivárványhídon.


Nyugodj békében szépséges Mira.

Nagyon szeretünk és örökre a szívünkben élsz.

Kowalskynak köszönjük szépen, hogy befogadta Mirát, boldoggá tette Őt és megszépítette az életét.  

 

http://gallery.site.hu/d/4520762-1/sorelvalaszto.gif 

 Szakit 2010 októberében mentettük altatás elől egy vidéki gyepmesteri telepről. Mindannyiunk szívébe pillanatok alatt belopta magát jóságával, kedvességével, angyali nyugalmával, türelmével. Az orvosi vizsgálatok, oltások után panzióba költözött. Alig múlt el egy hónap észrevettük, hogy a szeme könnyezik, csipásodik. Eleinte szemcseppel próbáltuk kezelni, több-kevesebb sikerrel, aztán orvosi vizsgálatok következtek, amit Szaki mindig angyali türelemmel, moccanás nélkül tűrt. A diagnózis: szaruhártyán kezdődő elváltozás. Kapott gyógyszereket, szemcseppet. A szeme hol javult picit, hol rosszabb lett. Cytológia következett, majd újabb orvosi vizsgálatok. Közben Ilonáékhoz költözött ideiglenesen, családi házba. Itt nagyon jól érezte magát. Sajnos a szeme folyamatosan romlott. Egyik orvostól vittük a másikhoz. Kiderült, hogy daganat van a szemgolyója mögött és meg kell műteni. A műtétet és ezzel járó minden tortúrát nyugodtan, egy moccanás nélkül viselt el. A sebe szépen gyógyult. A szövettan eredménye nagyon elkeserített minket, mert kiderült, hogy a daganat a legagresszívebb rákfajta miatt alakult ki. De reménykedtünk, bizakodtunk, mert a legjobbat szerettük volna Szakinak, ennek az édes, aranyos nagy mackónak.
Ilonáék időközben úgy döntöttek, hogy örökbefogadják Szakit. Ennek nagyon örültünk, mert Szaki nagyon jól érezte magát velük, náluk. Sajnos a daganat nagyon hamar visszanőtt és már áttétek is keletkeztek, a lábán. Szakinak a műtét óta folyamatosan voltak kisebb fájdalmai, csak beáztatott,puha dolgokat tudott megenni. Ezek ellenére még a kedve jó volt, imádta a sétákat.
Ez év május 28-án kaptuk a rossz hírt, hogy Szaki már nem szívesen sétál, enni is nagyon keveset eszik és alig akar kijönni a házából. A szeméből a fény kihunyt, mint aki már csak pihenni akar.
Ilonáék úgy döntöttek, hogy nem hagyják szenvedni, mert ez a jóságos nagy mackó nem érdemli meg.
2012.május 29-én este Szaki átment a szivárványhídon.


Nyugodj békében drága nagy Mackó!
Nagyon szeretünk és örökre a szívünkben őrzünk.

 

 

 

 

vissza a címoldalra





 


ebremeny.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!